Mi a rozsdamentes acél gyártási folyamata?

Tartalomjegyzék

1 Rozsdamentes acél gyártási folyamata
1.1 Alapanyagok
1.2 Oldás.
1.3 Kivonás
1.3.1 AOD (Argon-oxigén dekarbonizálás)
1.3.2 Vakuum-dekarbonizálás (VOD)
1.3.3 ESR (Elektroszlagú újraolvasztás)
1.3.4 Vakuumíves újraolvasztás (VAR)
1.4 Folyamatos öntés
1.5 Hengerlés és felületkezelés
2 Rozsdamentes acél speciális fémmegmunkálással, edzéssel és felületcsiszolással

1. Rozsdamentes acél gyártási folyamata

A rozsdamentes acélt számos alkalmazásban használják, a háztartási kanálaktól és villáktól kezdve az orvosi eszközökön át az repülőgép alkatrészekig, és a gyártási folyamat általános menete az alábbiak szerint mutatkozik. (Ez a cikk egy elektromos kohógyártó folyamatára épül.).
Alapanyagaink vastagságban 1-3 mm közötti méretekben állnak rendelkezésre, és könnyen kezelhető méretekkel és mennyiségekkel kínáljuk őket hideghengerlés és egyéb feldolgozási eljárások révén.
Nézzük meg közelebbről mindegyik folyamatot.

1.1 Alapanyagok

A rozsdamentes acél (például 403 rozsdamentes acél gyártása) olyan acél általános elnevezése, amely bizonyos kémiai stabilitást mutat levegőn, vízen, savakban, lúgokban, sókban vagy más korroziós közegben. Speciális acél, amely kiváló tulajdonságokkal rendelkezik, mint például korrózióállóság, hőállóság, alacsony hőmérsékleti ellenállás. A rozsdamentes acél korrózióállósága elsősorban a króm hozzáadásának köszönhető; a korroziós közeg hatására az acél alkatrészek felülete egy szilárd, sűrű oxidréteget képez, amelyet “passziváló filmnek” neveznek. Ez a film elszigeteli a fémeket a külvilágtól, megakadályozva a további korroziónak kitettségét, és maga is képes önszabályozásra; ha megsérül, a króm az acélból a közeg oxigénjével együtt újra létrehozza a passziváló filmet, így továbbra is védelmi szerepet tölt be. A rozsdamentes acél mellett a króm magasabb tartalmának hozzáadása mellett nikkel, molibdén, mangán, nitrogén és egyéb ötvöző elemek hozzáadása is történik, hogy az acél elegendő szilárdságot, plaszticitást és szilárdságot, valamint jó feldolgozási tulajdonságokat, például hajthatóságot, feldolgozhatóságot és formázhatóságot is nyerjen.

1.2 Oldás

Ferroötvözeteket (ferroötvözetek, mint például ferrokrom és ferronickel) használnak rozsdamentes acél gyártásához az elektród kohókban az ércek olvasztásával és finomításával, valamint újrahasznosított anyagok – rozsdamentes acélhulladék – segítségével.
Ezeket a ferroötvözeteket és rozsdamentes acélhulladékot egy elektromos kohóban olvasztják.
Ezek a kohók ívfűtéssel olvasztják a fémeket 3000°C-tól 3500°C-ig terjedő hőmérsékleten. A kohók széles körű alkalmazásra tervezték.

1.3 Kivonás

Az olvasztás után egy finomítási eljárásra van szükség a szennyeződések és a szén eltávolítására.
Az alábbi AOD és VOD módszerek jellemzőek a rozsdamentes acél finomítási módszereire.

AOD (Argon-oxigén dekarbonizálási eljárás)
Ez egy rozsdamentes acél finomítási eljárás, amelynek legfőbb jellemzője a nagy szén-tartalmú ferrokrom keverésének lehetősége a króm visszanyerésének javítására, nagyon alacsony szén-tartalom és csökkentett szennyeződések. Miután az alapanyagot egy elektromos kohóban olvasztották, az olvadt fém egy külön finomító edénybe kerül, és dekarbonizálják azáltal, hogy argon-oxigén gázkeveréket fújnak a kohó aljából. Ez a fém extrém alacsony szén-tartalommal finomítja, miközben a króm oxidatív veszteségét elnyomja.

1.4 VOD (Vakuum-oxigén dekarbonizálási eljárás)

Ez a módszer az AOD-hoz hasonló jellemzőkkel rendelkezik, de a merőkanalat vakuumtartályban karbonizálják, oxigént fújva vakuum alatt egy felső fúvókán keresztül. Bár nem olyan jó, mint az AOD nagyüzemi termelésre, a vákuumhatás alkalmas nagy tisztaságú rozsdamentes acélok előállítására, amelyek nagyon alacsony szén-, nitrogén- és hidrogéntartalmúak. Finomítás után újraolvasztási eljárások, mint az alábbi ESR és VAR, végezhetők a tisztaság további javítására (szennyeződések eltávolítása).

1.5 ESR (Elektroszlagú újraolvasztás)

A veszélyeztetett elektródát a szlag ellenálló hőjében olvasztják és vízhűtéses rézforma segítségével megszilárdítják. A szlag finomító hatásának köszönhetően a veszélyeztetett elektródnak deszulfurizáló, deoxidáló és bevonatok csökkentő jellemzői vannak stb. Az öntvény sértetlen, kevesebb szegregációval, tiszta öntvényfelülettel és nincs bőrösítés forró munkavégzés során.

1.6 Vakuumíves újraolvasztás (VAR)

Az anyagot DC ívfűtéssel olvasztják vákuumban vagy inertas gázban fogyóelektródákkal, és vízhűtéses rézforma segítségével megszilárdítják, így egy jól megszilárdult szerkezetű, nagyon kevés tűzihányó szennyeződést és bevonatot tartalmazó végleges öntvényt kapnak.
Fogyóelektródaként ezeket az alkatrészeket külön kohókban (atmoszférikus nyomású kohók vagy vákuum indukciós kohók) előkezelik, majd elektród formájában öntik.

1.7 Folyamatos öntés

Öntési módszer, amely során az olvadt fém hosszú ideig nyitott aljú formába helyeződik, és az anyagot az alján kivezetik. A folyamatos öntés lehetséges. A blokkos-módszerrel (amely során az olvadt fém öntőformába öntik, megszilárdítják, újrahevítenek, hengerelik és meghatározott hosszúságúra vágják), amely a múltban domináns volt, a folyamatos öntés sok előnyt kínál, mint például a növelt termelékenység és az eljárások elhagyásával járó alacsonyabb költségek; valamint a javult minőség, mint például homogénebb mikroszerkezet és kevesebb nem-fém bevonat. Az előnyök között a minőség szempontjából a homogénebb szerkezet és a kevesebb nem-fém bevonat szerepel.

1.8 Hengerlés és felületkezelés

A hengerlés az az eljárás, amely során az anyagot két sínpár közé szorítják, majd nyomással vékony réteggé nyújtják, amelynek eredményeképpen az anyag rozsdamentes acéllá válik.

Két fő típusa van a hengerlésnek: forró hengerlés és hideg hengerlés.

A forró hengerlés olyan feldolgozási módszer, amely magas hőmérsékleten, 900°C és 1200°C között történik. Ez egy olyan hengerlési módszer, amely széles termékválaszték előállítására szolgál. A forró hengerlés alacsony deformációs ellenállással és jó feldolgozási teljesítménnyel rendelkezik, de a hideg hengerléssel összehasonlítva a forró hengerlés alacsonyabb méretpontossággal és rosszabb felületi díszítéssel bír.

A hideg hengerlés olyan hengerlési eljárás, amely szobahőmérsékleten történik, és nem olyan jó, mint a forró hengerlés a munkavégzés szempontjából, de magas méretpontossággal és sima, fényes felülettel rendelkezik. A forró hengerlést követi a hideg hengerlés a nagyobb pontosság elérése érdekében, vagy az alkalmazástól függően csak a forró hengerlés használható a termék előállítására.

Ebben a folyamatban a felületet polírozással vagy fényes edzéssel is kezelik, hogy elérjék a kívánt fényességet. Nálunk kezelt rozsdamentes acél, edzett, felületcsiszolt. Cégünk a fenti folyamatban végez hideghengerlést és felületfinomítást. Az alábbi termékeket kínáljuk: Rozsdamentes acél típus, Edzés elérhető Felületkezelés Felületdíszítések További információk ezekről a termékekről, tekintse meg Terméklapok.